Kastélytörténet

Az Andrássyak első kastélya Tiszadob ókenézi területén épült, építési idejét nem ismerjük, valószínű, hogy a 18-19. század fordulóján, az Andrássyak itteni birtoklásának kezdete táján épülhetett.  1903-ban bekövetkezett haláláig Andrássy Aladár, majd 1938-ig Andrássy Géza birtokolta. A II. világháborút követően még elég jó állapotban volt, majd gazdátlanul, elhagyatottan pusztult egészen az 1980-as évekbeli felújításig.

A 19. század második felében gróf Andrássy Gyula (1823-1890) Tiszadobon egymást követően két épületet emeltetett. Egy 1872-es adat szerint először Linzbauer István (1838-1880) építésszel, a pesti palotájának tervezőjével készíttetett tervet, de végül csak egy favázas, egyemeletes, kisebb vadászlak készült el, amely 1885-ben leégett. Ezután épült a jelenlegi, nagy kastély 1886 és 1890 között, amelyről elterjedt a Vasárnapi Ujság írása alapján, hogy maga a gróf is részt vett a tervezésben. A legvalószínűbb minták a Loire-menti Chaumont-sur-Loire és Sully-sur-Loire kastélyai lehettek, amelyeket Andrássy Gyula utazásai során láthatott.

 

Hűséggel és bátorsággal

A főlépcsőház, a kastély bejárati csarnoka márványmozaik terrazzo padlójú, dús faragású tölgyfakorlátos vörösmárvány lépcső vezet a második szintig.

A háromkarú tölgyfából faragott lépcső hasonló a betléri Andrássy kastélyban találhatóhoz, de annál tagoltabb, gazdagabb kiképzésű. A lépcsőházat a déli falán széles, magas üvegablak, rekonstruált festett címerekkel, és a legfelső szinten öt kis ablak világítja meg, az előbbiben az Andrássy címer látható az ornamentális díszítésű üvegen.

A főlépcsőházból a lovagterembe, vagy más néven hallba négyszárnyú üvegezett ajtó vezet. A téglalap alaprajzú terem gipszstukkó gotizáló hálóboltozattal fedett. Északi falának közepén kőkandalló áll, faragott Andrássy címerrel díszítve, rajta az Andrássyak jelmondata:

FIDELITATE ET FORTITUDINE (Hűséggel és bátorsággal).

A földszinti reprezentatív teremsor a grófi hálószobával kezdődik (ebből fa csigalépcsőn lehetett egykor a grófnői lakosztályba feljutni). Innen nyílik a dolgozószoba, majd tovább a nagy szalon, illetve a hatszög alakú zeneterem csatlakozik, majd ezt követően a könyvtárként használt, márványkandallós kerek toronyszoba.

Az egykori „fekete ebédlő” falát faburkolat borítja, amelynek szabad felületein az építés kori tapéta rekonstrukciója látható. Az innen nyíló kis ebédlő mennyezetét és déli falán elhelyezkedő kosáríves záródású ablakát Rippl-Rónai József üvegablakainak rekonstrukciója díszíti.

Az emeleten és a manzárdszinten sorakozó szobákat többnyire a vendégek használták, a padlástér és a toronyszobák pedig még az eredeti fa tetőszerkezetet őrzik. Mindezek mellett az északnyugati és északkeleti toronyban egy téglalap és egy kör alaprajzú toronyszoba található. Az hajdani emeleti lakosztályokban interaktív elemek segítik a látogatóknak megidézni az egykor Tiszadobon élő Andrássyak életét.

Korhű berendezés – történelmi enteriőr újra alkotva

A kastély jelenlegi enteriőrje sok éves kutatás és gyűjtés eredményeképpen nagyon sok, eredetileg is az Andrássyak tulajdonában, gyűjteményében lévő tárgyat tartalmaz, s mivel az első világháború után ide került a terebesi kastély berendezése is, ez a feladatot megkönnyítette. Számos műemléki tárgy pedig a múzeumi kölcsönzések révén látható a kastélyban.